Ha a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozik, a pénztáregyenleg befolyásolhatja az adóalapot – és ezen év végéig még lehet változtatni. Ez a kalkulátor megmutatja a várható KIVA-adóalapot és az optimális záró pénztáregyenleget a minimális adóteher eléréséhez.

Mit számol a kalkulátor?

A KIVA alapja a személyi jellegű kifizetések összege, amelyet néhány korrekciós tétel módosít. Az egyik ilyen tétel a pénztáregyenleg változása – ez az egyetlen, amin év végén még aktívan lehet javítani.

A számításhoz szükséges a pénztár mentesített értéke, ami a következő három érték közül a legnagyobb:

  • az összes bevétel 5%-a
  • az áttéréskor (vagy 2017. január 1-jén) kimutatott pénztáregyenleg
  • 1 millió forint

Ha a záró pénztár meghaladja ezt az értéket, a különbözet növeli az adóalapot. Ha a nyitó pénztár a magasabb, a különbözet csökkenti azt.

Adatok megadása

Tavalyi adatok
Az előző év dec. 31-ei mérleg szerinti pénztáregyenleg (Ft)
A KIVA hatálya alá lépéskor fennálló pénztáregyenleg (egyszeri adat, Ft)
Tárgyévi adatok
Nettó árbevétel + egyéb bevétel + pénzügyi bevétel összege (Ft)
KIVA tv. §20 (2) - (2b) szerinti személyi jellegű kifizetések összege (Ft)
KIVA tv. §20 (3) szerinti növelő tételek összege a pénztárnövekmény kivételével (Ft)
például nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek, bírságok összegei
KIVA tv. §20 (4) szerinti csökkentő tételek összege a pénztár értékének csökkenése kivételével (Ft)
például saját tőke növekedéseként elszámolt összeg

Számítás eredménye

Pénztár mentesített értéke
Pénztár korrekció
KIVA adóalap
KIVA adó (10%)
Optimalizáció
Optimális záró pénztár
KIVA adó (optimális esetben)
Adómegtakarítás
Adja meg adatait a javaslat megjelenítéséhez.

A kalkulátor tájékoztató jellegű, 2026. május 1-i állapot alapján készült, és nem minősül adótanácsadásnak. A kalkulátor tudatosan nem számol az elhatárolt veszteség adóalapra gyakorolt hatásával. Az eredmények pontosságáért felelősséget nem vállalunk. Konkrét döntés előtt kérje szakértő segítségét: adoszakerto.eu/kapcsolat

Segíthetünk az értelmezésben?

Nem egyértelmű az eredmény, vagy konkrét döntést szeretne meghozni? Foglaljon időpontot online vagy személyes konzultációra!

Itt pedig elmagyarázom részletesebben, miért is fontos a pénztáregyenleg a KIVA-ban.

Lassan itt az év vége, ezért egyre több vállalkozó teszi fel a kérdést:

Hogy áll az év eredménye?

Ebbe a kérdésbe bele van építve egy másik kérdés is: mekkora lesz az adóalap, mennyi adót kell majd fizetni? A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások esetében a két összeg a legtöbb vállalkozásnál nagyjából egybeesik, azonban a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozásoknál két külön kalkulációt kell végezni ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk.

A kisvállalati adó alapja a személyi jellegű kifizetések összege, melyet néhány korrekciós tétel módosít. Az egyetlen, amire így év végén hatással lehetünk, az a pénztár egyenlegének változása.

A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 20.§ alapján a pénztár tárgyévi növekedése növelő, csökkenése csökkentő tételként hat az adóalapra – de csak a mentesített értéket meghaladó részben.

De mi is az a „pénztár mentesített értéke”?

A törvény 2.§ 23. pontja alapján a mentesített érték a következő három összeg közül a legnagyobb:

  • összes bevétel 5 százaléka (nettó árbevétel + egyéb bevételek + pénzügyi bevételek; 2021 óta a tárgyi eszközök értékesítése nettó módon szerepel)
  • az áttérés nyitómérlegében szereplő pénztáregyenleg (2016. december 31-ig áttérteknél a 2017. évi nyitó pénztár)
  • 1 millió forint

A kisvállalati adó alapjának meghatározásakor tehát az alábbi 3 összeget vizsgáljuk:

  • pénztár értéke a nyitómérlegben
  • pénztár értéke a fordulónapon
  • a pénztár mentesített értéke

Növelni kell a kiva alapját, ha a pénztár fordulónapi értéke magasabb, mint a másik két összeg. A növelő tétel a pénztár záróegyenlege csökkentve a másik két összeg közül a nagyobbikkal.

Csökkenteni kell a kiva alapját, ha a pénztár nyitó értéke magasabb, mint a másik két összeg. A csökkentő tétel a pénztár nyitóegyenlege csökkentve a másik két összeg közül a nagyobbikkal.