Ha a NAV arról értesít, hogy a folyószámlánkon túlfizetést tart nyilván, akkor mielőtt gyorsan visszakérnénk a pénzt, mindenképp gondoljuk végig, hogy valós túlfizetésről van-e szó, mert az is előfordulhat, hogy még nem áll minden információ az adóhatóság rendelkezésére.
Évente egy-két alkalommal ún. adószámla-értesítőt küld az adóhatóság azoknak a magánszemélyeknek, akiknek a folyószámláján tartozást vagy túlfizetést lát. Ha a magánszemélynek tartozása van, akkor egyszerű a helyzet, a tartozást be kell fizetni, esetleg lehet kérni engedélyt részletfizetésre. A nyilvántartott és kiértesített túlfizetések azonban félrevezetőek lehetnek, ebben az időszakban több ügyfél és ismerős azzal keres meg, hogyan lehet ezt a pénzt visszakérni.
A legtöbb esetben azonban ezek a túlfizetések nem valósak, hiszen több olyan jövedelemtípus is létezik, amely esetén a magánszemélynek adóelőleg-fizetési kötelezettsége keletkezik. Ide tartozik például a nem kifizetőtől származó ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, a külföldről származó jövedelem, de akár a pénztári szolgáltató által kifizetett nem nyugdíjszolgáltatás is.
Néhány ritka kivételtől eltekintve a jövedelmek után jövedelemadót kell fizetni, és ha az adott jövedelem nem kifizetőtől származik, aki levonja tőlünk és befizeti az adóhatóságnak az adót, akkor az adót és/vagy adóelőleget magunknak kell negyedévente megállapítani és befizetni az adóhatóságnak. Adóbevallást viszont csak évente egyszer kell benyújtani (következő év május 20-ig), addig viszont az adóhatóságnak nincs információja arról, hogy miért fizettünk adóelőleget, és főleg arról, hogy miért pont annyit.
Az adóhatóság következő év március közepéig elkészíti a személyi jövedelemadó bevallási tervezetet, azonban ebben csak azok az adatok (jövedelmek, kedvezmények, levont adók) szerepelnek, melyekről a kifizetők és egyéb erre kötelezett szervezetek adatot szolgáltattak. Ha van olyan jövedelmünk, amelyről nem kapott adatot a hatóság, azzal nekünk kell a tervezetet kiegészíteni. Ráadásul a bevallási nyomtatványban azt is meg kell adni, hogy melyik negyedévre mekkora előlegfizetési kötelezettségünk keletkezett. Amint feldolgozza az adóhatóság a bevallást, a fizetési kötelezettséget az előleg esedékességének dátumával fogja előírni, tehát az addig túlfizetést tartalmazó adószámlán azonnal helyreáll a rend és eltűnik a túlfizetés.
Ráadásul vannak olyan jövedelmek, amelyek után a magánszemélynek nemcsak SZJA-előleget kell fizetnie, hanem szociális hozzájárulási adót is. Magánszemélyként ezt az adónemet is negyedévente kell fizetni, de bevallani csak az éves SZJA-bevallás egyik lapján, tehát a bevallás feldolgozásáig ezen az adónemen is lehet nyilvántartott túlfizetésünk.
Összefoglalva tehát, ha a NAV év közben azt mondja, hogy túlfizetést tart nyilván, akkor ne kérjük vissza azonnal az összeget, hanem gondoljuk végig, hogy valós túlfizetésről van-e szó (korábban ki nem utalt egyenleg, esetleg téves utalás) vagy pedig a jogszabályok által előírt évközi adó- vagy adóelőleg-fizetésről. Ha mégis a visszaigénylés és kiutalás mellett döntünk, akkor a bevallás adatai alapján az adóhatóság visszamenőleg adóhiányt állapíthat meg, amire még késedelmi kamatot is szedni fog.
Szerződéses feltételek, szabályzatok: