A beruházások állami ösztönzése nemcsak közvetlenül, például pályázatokon keresztül érhető utol, hanem az adórendszeren belül is. A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások a különböző beruházások után egyrészt adókedvezményt érvényesíthetnek, másrészt csökkenthetik adóalapjukat, illetve egyfajta részletfizetést is érvényesíthetnek. A jogszabály ráadásul nem írja elő, hogy ezek a kedvezmények kizárják egymást, így ugyanarra az eszközre akár mindegyiket is érvényesíthetjük, ha megfelelünk a feltételeknek. Nézzük át ezeket a lehetőségeket!
A KKV szektorban adókedvezményként érvényesíthető, azaz közvetlenül az adó összegéből levonható a tárgyi eszköz beszerzéshez pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel vagy pénzügyi lízing kamata. Ez a kedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amelyben történt kamatfizetés, és a tárgyi eszköz az év utolsó napján a vállalkozás tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel. A kedvezmény maximális összege a fizetendő társasági adó 70%-a. Az igénybe vett kedvezményt pótlékkal növelten vissza kell fizetni, ha a hitelszerződés megkötését követő 4 éven belül a beruházást nem aktiválják, illetve az eszközt az üzembe helyezést követően 4 éven belül elidegenítik. (Tao törvény 22/A.§)
Szintén a KKV szektorban érvényesíthető az a társasági adóalap csökkentési lehetőség, mely szerint az adóévben beszerzett, korábban még üzembe nem helyezett – azaz új – ingatlanok, a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök (ún. műszaki berendezések), illetve bizonyos immateriális jószágok bekerülési értéke leírható az adóalapból. Az adóalap csökkentés maximális értéke a vállalkozás adózás előtti eredménye, a csökkentésre jutó adó összege állami támogatásnak minősül, tehát az adóalap-korrekció alkalmazásakor a támogatásra vonatkozó korlátokat is vizsgálni kell. Az alkalmazhatóságnak egyéb feltételei is vannak, illetve ha a beruházást 4 éven belül nem helyezik üzembe, vagy 4 éven belül a társaság azt elidegeníti, vagy nem a jogszabályban előírt módon használja (azaz már nem közvetlenül szolgálja a vállalkozás tevékenységét), akkor az adóalap csökkentésként elszámolt összeg kétszeresével kell az adóalapot megnövelni. (Tao tv 7.§ (1) zs, (11)-(12), 8.§ (1) u)
A legtöbb vállalkozó ismeri és gyakran él a fejlesztési tartalék lehetőségével. Ebben az esetben a tárgyévi nyereség összege elkülöníthető beruházásra, és az így lekötött összeggel csökkenthető a társaság adóalapja. A jogszabály előírásai szerint ez a lekötött összeg csak olyan eszközre fordítható, amelynek van értékcsökkenése, ugyanis a fejlesztési tartalékból beszerzett eszköz értékcsökkenése az adótörvény szerint elszámoltnak minősül. A számviteli törvény nagy szabadságot enged a vállalkozásoknak annak tekintetében, hogy milyen mértékű értékcsökkenést számolnak el költségként az egyes eszközök után. A társasági adó rendszere ezt a szabadságot korlátozza, a jogszabály tételesen előírja, hogy adott eszköztípusonként mekkora értékcsökkenést ismer el. Ezt az eltérést az adótörvény úgy rendezi, hogy a számviteli törvény alapján megállapított adózás előtti eredményt meg kell növelni a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, de csökkenthető az adótörvény által elismert értékcsökkenéssel. Tekintettel arra, hogy a fejlesztési tartalékból vásárolt eszköz értékcsökkenését (a felhasznált tartalék mértékéig) már elszámoltnak kell tekinteni az adótörvény szerint, így az adóalapot csökkentő tétel kisebb lesz az adóalapot növelő tételnél. Ha a beruházás teljes élettartamát vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy a fejlesztési tartalék képzésekor érvényesített összeget az eszköz használati ideje alatt több részletben „visszafizetjük” adóalapnövelésként, tehát lényegében csak társasági adó részletfizetési lehetőségről beszélhetünk. Ha a vállalkozás fejlesztési tartalék összegét a lekötés évét követő negyedik év végéig nem fordítja beruházásra, a fel nem használt összegre jutó adót késedelmi pótlékkal növelten be kell fizetnie. És itt nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a jogszabály a számviteli törvény szerinti beruházásokra vonatkozik, tehát a fejlesztési tartalék immateriális jószágokra nem használható. (Tao tv 7.§ (1) f, (15))
Ahogy a bejegyzés elején is írtam, a jogszabály szerint ezek a lehetőségek nem zárják ki egymást, tehát ha a kizárólag magánszemély tulajdonosokkal rendelkező KKV korábban lekötött fejlesztési tartalékból olyan új (azaz nem használt) eszközt vásárol, amely közvetlenül szolgálja a tevékenységét (pl gyártósor), a beszerzéshez pedig hitelt vesz igénybe, akkor az alábbi adóelőnyökhöz juthat:
- a lekötés évében a fejlesztési tartalék összegével csökkentette az adóalapját
- a beruházás évében az eszköz bekerülési értékével csökkentheti az adóalapját
- a hiteltörlesztés éveiben a megfizetett kamat összegével csökkentheti az adóját
Természetesen a kedvezmények alkalmazásakor nagyon kell figyelni az egyes kedvezmények feltételeinek teljesítésére, illetve az eszköz használata során évente ellenőrizni szükséges, hogy a jogszabály által előírt feltételek még mindig fennállnak-e.
Szerződéses feltételek, szabályzatok: