A közelmúltban meghirdetett elektromos autókra vonatkozó pályázat hiába engedi a nyílt végű pénzügyi lízingszerződés kötését, személygépkocsi esetén az ÁFA összege nem lesz levonható. A különböző finanszírozási formák eltérő módon hatnak a vállalkozás adófizetési kötelezettségeire, a megalapozott döntés meghozatalához érdemes adószakértő közreműködését igénybe venni. Ebben a cikkben összefoglalom, mik az egyes finanszírozási formák hatásai az adózásra.

Céges autó használatára az alábbi finanszírozási formák keretében kerülhet sor:

  • vásárlás
  • zárt végű pénzügyi lízing
  • nyílt végű pénzügyi lízing
  • operatív lízing vagy tartós bérlet
hobbi

A gépjárműadó és a cégautóadó az autó üzemben tartóját/tulajdonosát terheli, azaz vásárlás és pénzügyi lízing esetén a társaságot, operatív lízing vagy tartós bérlet esetén a bérbeadót.

Az áfa törvény igazodik a lízingre vonatkozó jogszabályok előírásaihoz, ami alapján a zárt végű pénzügyi lízinget tulajdonszerzésként és részletfizetésként, azaz termékbeszerzésként kezeli, a nyílt végű pénzügyi lízinget pedig tartós bérletként, azaz szolgáltatásnyújtásként kezeli.

Vásárlás és zárt végű pénzügyi lízing esetén a személygépkocsira általános esetben tételes levonási tilalom vonatkozik, tehát a beszerzéskor felszámított áfa összege nem levonható.

Operatív lízing vagy tartós bérlet esetén a lízingdíjak áfa-tartalma részben levonható, vagy a törvény 124.§-a alapján 50%-ban, vagy útnyilvántartás alapján az arányosítás szabályai szerint.

A nyílt végű pénzügyi lízing esete speciális, ilyenkor az áfa levonása nagyfokú körültekintést igényel. Alapesetben az áfa levonhatóságára a tartós bérlet szabályai érvényesek, de tekintettel arra, hogy a futamidő végén az autó a vállalkozás tulajdonába kerülhet, az adóhatóság utólag megtámadhatja a levonási jogot. Ha a futamidő végén az autó a vállalkozás vagy kapcsolt fél (pl cégtulajdonos) tulajdonában kerül, és az adóhatóság bizonyítani tudja, hogy az adózó eredeti szándéka a tulajdonszerzés volt, akkor adóhiányt állapíthat meg.

Az eredeti szándék bizonyításakor az adóhatóság a lízingszerződés alábbi elemeit veszi figyelembe:

  • magas induló részlet
  • rövid futamidő
  • alacsony maradványérték
  • a futamidő végén kijelölt vevő személye

A bejegyzés elején említett pályázat feltételként szabja meg, hogy a gépjármű adott időn belül a társaság tulajdonába kerüljön, így hiába nyílt végű pénzügyi lízingszerződést köt a cég a finanszírozóval, a vevő személye már a szerződés megkötésekor ismert, tehát a lízingdíj áfa-tartalma nem levonható.

A számviteli törvény igazodik a polgári törvénykönyv szabályaihoz, így pénzügyi lízing esetén a gépjárművet az üzemben tartó könyveiben kell nyilvántartani, aki értékcsökkenést számol el, operatív lízing és tartós bérlet esetén a bérbevevő költségként a bérleti díjat számolja el.

Társasági adó szempontjából azt szükséges vizsgálni, hogy mekkora a törvény szerint elismert ráfordítás mértéke. A jogszabály elismeri költségként a piaci árnak megfelelő bérleti díjat, a piaci árnak megfelelő mértékű lízingkamatot, illetve az általa meghatározott mértékű amortizációt (évi 20%).

Azokban az esetekben, amikor a KKV-nak minősülő társaság tárgyi eszközhöz kapcsolódó hitel- vagy lízingszerződés alapján kamatot fizet, a kamat összege leírható az adóból, az adó összegének maximum 70%-áig. Az adókedvezmény igénybe vehető minden olyan adóévben, amelynek utolsó napján az eszköz a társaság nyilvántartásában szerepel. Az adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni, ha a beruházást hitelszerződést követő 4 éven belül nem helyezi üzembe, vagy az eszközt az üzembe helyezés évében vagy az azt követő 3 évben elidegeníti.

ÁFA társasági adó – elismert költség társasági adó – adókedvezmény
vásárlás nem levonható amortizáció
zárt végű lízing nem levonható amortizáció + kamat igénybe vehető
nyílt végű lízing részben levonható (feltételek) amortizáció + kamat igénybe vehető
operatív lízing részben levonható bérleti díj

Irányadó jogszabályok:

Szervezetek: