Sok vállalkozó válik édesanyává és sok édesanya válik vállalkozóvá. Ez történhet akár főállás mellett, akár főállású vállalkozóként. Alapesetben a főállású vállalkozóknak minimum járulékot kell fizetniük, azonban attól függően, hogy éppen melyik családtámogatási ellátásra jogosultak, eltérő járulékfizetési szabályok vonatkoznak rájuk.

A szülési szabadság (CSED) ideje alatt az édesanya nem végezhet keresőtevékenységet. Ezalatt az idő alatt az egyéni vállalkozása csak abban az esetben működhet, ha van olyan közreműködő személy, aki el tudja látni a vállalkozással kapcsolatos feladatokat. Ha nincs ilyen, akkor az egyéni vállalkozást szüneteltetni kell. Azonban van arra lehetőség, hogy ha a CSED ideje alatt dolgozott, és a hatóság felé jelzi, hogy mely időszakban végzett keresőtevékenységet, akkor azokra a napokra nem jogosult a CSED összegére, de a szülési szabadság többi napjára igen. Ezekre a munkával töltött napokra a vállalkozói kivét vagy az átalányban elért jövedelem összege után kell a járulékokat megfizetni, de legalább a minimálbér összegére jutó járulékot.

A gyermekgondozási díj (GYED) folyósításának ideje alatt a vállalkozó korlátozások nélkül végezhet keresőtevékenységet, járulékfizetési kötelezettségére az általános szabályok vonatkoznak, azaz vállalkozói SZJA szerint adózó egyéni vállalkozók a vállalkozói kivét után fizetnek járulékot, az átalányadózó egyéni vállalkozók pedig az átalányban elért jövedelem alapján. A TB törvény alapján azonban a járulékfizetési alsó határ rájuk nem vonatkozik, azaz nem kötelesek legalább a minimálbér utáni járulékokat megfizetni.

A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) ideje alatt viszont ezek a kedvező szabályok nem érvényesülnek, akkor sem, ha mellette főállással rendelkezik, de ott fizetés nélküli szabadságot igényelt. A GYES ideje alatt is fizetni kell a vállalkozói kivét vagy az átalányban elért jövedelem után a járulékokat, azonban azokra a napokra, amelyeken a vállalkozó a tevékenységét személyesen folytatta, legalább a minimálbér után meg kell fizetni a járulékokat. Ha nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, de a munkaideje nem éri el a heti 36 órát, akkor is vonatkozik rá a járulékfizetési alsó határ.

A gyermeknevelési támogatás (GYET) ideje alatt az édesanya már nem jogosult fizetés nélküli szabadságra, tehát meg kell azt is vizsgálnunk, hogy a pénzbeli ellátás mellett rendelkezik-e egyéb biztosítási jogviszonnyal. Ha rendelkezik legalább heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, akkor erre tekintettel nem vonatkozik rá a járulékfizetési alsó határ. Ha azonban nem rendelkezik ilyen munkaviszonnyal, akkor arra az időtartamra, amikor a vállalkozói tevékenységét személyesen végzi, legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat.

A TB törvény alkalmazásában a minimálbér fogalma eltér a köznyelvben használt jelentéstől. Ha az egyéni vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképesítést igényel, akkor a TB járulékot legalább a garantált bérminimum után, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább a garantált bérminimum 112,5%-a után kell megfizetni. Ebből a szempontból nincs annak jelentősége, hogy a vállalkozó által végzett tevékenység igényel-e szakképzettséget, kizárólag az számít, hogy a nyilvántartásban szereplő főtevékenysége igényel-e azt. Arról, hogy az egyes tevékenységek igényelnek-e szakképzettséget vagy sem, az MKIK https://kavir.mkik.hu/ oldalán találhatunk információkat.

Irányadó jogszabályok:

Szervezetek: